2016. július 7.

Elkészült rendelés(3db), kritika

Heeey!:3

Új designt láthattok, ami nekem eleinte nem tetszett, de most már egyre jobban kezdek megbarátkozni vele. Nektek mi a véleményetek? ^^
Sőt, mi több, hoztam egy kritikát és egy elkészült rendelést is... ;)

Puszi, 

Leah.


1.

Fejléc:



Design:


2.


3.




Kritka:

Titkos Démon

Író: Kanna-chan

Kinézet:

Amikor megnyitottam a blogot, azt gondoltam, hogy szép, rendezett designt látok. A véleményem nem változott. Szép, rendezett.
A fejlécen a két főszereplő van, a háttérben mintha a helyszínt látnám, és van még ott egy démoni szem is. Semmi baj nincs vele. A feliratok is szépen vannak elhelyezve. Nekem tetszik! :)
A design egyszerű, letisztult és illik a fejléc színvilágához. Tetszik. Vannak benne apróbb szépséghibák, de nem feltűnőek, szóval azokkal nincsen baj.
Ami nekem kicsit furcsa, hogy az információk és a fülszöveg külön oldalakon vannak. Általában azokat a modulsávba szokták helyezni, de sebaj. :)

Tartalom:

Az alapötlet nekem tetszik. Egyedi, izgalmas. A megvalósításon viszont van mit javítani. A helyesírásod viszonylag  jó, olykor zavaros. A részeket illetően csak annyit említenék, hogy rövidek. Tudom, nem sikerülhet mindig 80 millió szavasra, de a te esetedben lehetne rajta javítani. Szinte csak párbeszédből állnak a fejezetek, de ha raknál bele leírásokat, hosszabb is lenne, és érdekesebb is. Figyelj!: 
,, - Hallod, te olvastad Kanna-chan blogját? - kérdeztem.
   - Nem, még nem. Sajnos a kötelezőkkel bajlódom... - mondta.
   - Értem. Majd mindenképpen less be! Majd küldök linket - mondtam. " 
Észrevetted, hogy ez így milyen egyhangú és száraz? :/ Néha beleviszel egy olyat, hogy ,,fülig ért a szája", ,,megint ez az elmezavarozott mosoly"... és ezek jók! Sőt, mi több, ezek nagyon jók! Csak próbálj kreatív lenni. És mondjuk mikor megjelenik a helyszínen egy-egy szereplő, írd le, mit visel, milyen kedve van. Ezek igazán fel tudják dobni a dolgot, higgy nekem! :)

Összességében:

Egy nagyon tiszta, lerendezett blogot láthatunk kisebb-nagyobb hibákkal. A történet kusza, néha zavaros és száraz. Leírásokkal fel lehet dobni az unalmas párbeszédeket, és a rész hosszát is fejleszti. Sok sikert! :)
 

6 megjegyzés:

  1. Szia.

    Sajnálom, hogy csak most olvastam a kritikát. Nagyon szépen köszönöm, megpróbálom javítani a hibáimat.

    Ölel,
    Kanna

    VálaszTörlés
  2. Szia.

    Sajnálom, hogy csak most olvastam a kritikát. Nagyon szépen köszönöm, megpróbálom javítani a hibáimat.

    Ölel,
    Kanna

    VálaszTörlés
  3. Alapvetően - és ez számodra is egy tanács, Leah - egy párbeszédben nem kell folyton kiírni mindenféle érzést meg azt, hogy mikor ki beszél. Azért párbeszéd - párban beszélnek /dialógus/. Ha a kezetekbe vesztek egy regényt, gyorsan találtok hasonlót. Ha hosszú beszélgetés folyik két ember közt (vagy több közt), elég csak a nem egyértelmű váltásokkor kiírni a személyt (és/vagy a cselekvést).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jogos, és igaz. De akkor is száraz. Sokkal jobban hangzik szerintem, ha kicsit változatosabb.
      "- Hová készülsz? - kérdeztem.
      - Csak... el - felelt ridegen.
      - Ez nem válasz a kérdésemre... - motyogom halkan. Érzem a köztünk lévő feszültséget a levegőben.
      - Te válaszoltál már valaha is az én kérdéseimre? - nyomja meg az "én" szót. Rá kell jöjjek, igaza van. Ebből a csatából nem jöhetek ki nyertesként."
      Lehet, hogy nem a legjobb példa, de ennyit tudtam most gyorsban leírni. Az ilyesmi szerintem nagyon érdekessé tudja tenni a történeteket. Ezek miatt az apró beszúrások miatt éli át az olvasó a cselekményt. Ez az én véleményem, neked nem kell, hogy ez legyen, de azért köszönöm a tanácsot! :)

      Törlés
    2. Sziasztok! :) A kettő egyvelege a legjobb.

      "A párbeszédekben a mondás egyrészt úgy nyilvánulhat meg, hogy a megszólalás után kirakjuk, hogy „mondta boldogan/mérgesen/ijedten”. Általánosságban jobb az ilyesmit hanyagolni.
      ...
      Érdemes arra törekedni, hogy minden egyéb magyarázat nélkül, már maguk a megszólalások jelezzék, hogy milyen lelkiállapotban van a szereplő, anélkül, hogy ezt egyszerűen ki kelljen jelentenünk.
      ...
      Biztos nem ez a világ legkifinomultabb beszélgetése, de azért érezni, hogy a szereplő mérges, mert otthon hagyták, még ha ezt konkrétan nem is vallja be. Ha színdarabokat vagy forgatókönyveket olvasunk – attól függetlenül, hogy ott sokat hozzátehet a színészi játék –, amelyek szinte csak dialógusból állnak, rendszerint ki tudjuk következtetni, hogy a karakter milyen lelkiállapotban van anélkül is, hogy ezt a szerző beleírná a szövegbe. Törekedjünk arra, hogy a dialógus önmagában is működjön, és ne csak külső mankók, leírások hozzáadásával."

      Közbeszúrások nélkül néha kevés, kell bele olykor, viszont zsúfolt lehet, ha mindenhol teletűzdeljük. Nekem ez egy régi hibám volt, visszaolvasva túl tömény, nem folyik eléggé. Én úgy vélem, be kell lőni egy arany középutat. :) Hajrá mindenki!

      Törlés
    3. Szia Norina!
      Teljesen egyetértek veled. Néha én is képes vagyok túlzásokba esni, ezért pontosan értem, amit mondasz. :)

      Törlés