2015. október 30.

Kritika - Sex&Shouts - The Beatles Fanfictions

[link]

Előszó

 A linkre rákattintva egy olyan oldal nyílt meg előttem, ami első látásra hihetlen profinak tűnt. A Köszöntőt elolvasva az izgalmam fokozódott -, valami újat láttam, és igen, láttam már The Beatles fanfictionöket, de valahogy egyik sem volt ennyire igényes. 
 A trailer valami eszméletlen jó lett, tényleg megérte az a 20-25 óra, amit az elkészítésére szánt az író. Nem fogok hazudni vagy sunnyogni, nem néztem végig mind a 4 percet, a Sex&Shout menüpontban átfutottam mindent ahhoz, hogy kellően informált legyek a történettel kapcsolatban. És bár nem szeretem az együttest, magamhoz képest elég nagy lelkesedéssel vágtam neki az olvasásnak -, az a néhány bevezető sor érdekes, mégis lényegretörő. 

Kinézet

 A design kifogástalan és stílusosan gyönyörű. Nem láttam, hogy külső fél munkája lenne, talán ezért passzol annyira a történethez. 
 A fejléc az, amibe talán bele lehet kötni, kellett egy kis idő, amíg mindent pontosan ki tudtam venni, a Beatles képei elég pixelesek, és eléggé kuszán vannak ott. 
 Hogy értsd, mire gondoltam, pirossal bekarikáztam azt a részt, ahol én javítottam volan, szürkével pedig azt, ahol a leginkább látszik a rossz minőség. 
10/9

Történet(ek)

 Először a A kis taknyos, aki angolnak született -et olvastam el, és az egyetlen, ami eszembe jutott az elolvasása után; "baszki, ez valami eszméletlen jó". Már az elejébe is beleszerettem, a stílusa, az a nyers szomorúság, az egész gyönyörű volt. 
 A Szóval te így hívod a szerlmet elolvasása után elmentettem a blogot a könyvjelzőim közé, és tudatosult bennem, hogy kezdem máshogy látni a The Beatlest -, kezdem megszeretni őket. Legalábbis Pault. Meg Johnt. Az író elképzelt kapcsolata kettőjükről megrázóan szép, az üres cívódás mögött a keserédes szerelem -, és néhány elrejtett, fekete humoros mondat. Néha csak azt kívánom, bárcsak végre lelőne az egyik ostoba rajongóm, és csinálnának az életem romantizált változatából egy rakás filmet.
...
 Egek, most valami negatívat is kéne mondanom, igaz? Hát nem lehet. 
10/10

Írásmód

 Stílusos, mély, enyhe cinizmussal. Helyesírási, formázási hibákat keresve se talátam.  Kell tovább ragoznom? Nincsenek rá szavak.
 10/10

Összegzés

 Azt hiszem valamit rosszul csináltam. Vagy csak a blog tól jó. És a kettő nem üti ki egymást, szóval az oldal szerzett egy új feliratkozóz, én pedig edzek még a hibák észrevételére.
 Gratulálok Vera. Őszintén.
30/29

1 megjegyzés:

  1. Köszönöm szépen a lényegre törő kritikát! Nagyon megmosolygtattál, de tényleg :D Nagyon jól estek a kedves szavak, és el is gondolkoztattak.
    A design hamarosan meg is fog változni valószínűleg, mert sokan panaszkodtak, hogy zavaró. Igazából fel is van tüntetve, hogy nagy felbontáshoz készült, de ez a kisebb gépeken nem mutat túl jól. A képek a fejlécen eredetiek, ezért is olyan béna a minőségük. Sajnos nem tudok mit tenni, 1960-ban még az is csoda volt, hogy valaki lencsevégre kapta a srácokat. Mindegy, a lényeg: Nagyon hálás vagyok a kritikáért! Amit hibát írtál azt igyekszem kijavítani, és ilyenek. Peace and Love! ☺♥

    VálaszTörlés